GYIK ingatlan eladásról
Az alábbiakban azokra a gyakran felmerülő kérdésekre találhat információt, melyekkel szakképzett kollégáink a legtöbbször találkoznak az ügyfelek részéről.
Mit jelent az adásvételi szerződés?
Az adásvételi szerződés nem más, mint a dolog tulajdonának vételár ellenében történő átruházása. Alapvető adattartalma: ki adta el, kinek adta el, mit adott el, mennyiért adta el.
Mi történik ingatlan adásvétele esetén?
Ingatlanok adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges, valamint a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez a szerződést ügyvédnek, jogtanácsosnak, vagy közjegyzőnek kell ellenjegyeznie. Enélkül a Földhivatal nem jegyzi be a vevő tulajdonjogát.
Mi az adásvételi szerződés?
Az adásvételi szerződés egy hivatalos okmány különböző dolgok, (esetünkben ingatlanok) tulajdonjogának átruházására előre egyeztetett áron.
Mit kell tartalmaznia az ingatlan adásvételi szerződésnek?
Az adásvételi szerződésnek egyebek mellett tartalmaznia kell:
- a felek adatait (magánszemély esetében, családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját; statisztikai számjellel rendelkező szervezet esetében, annak megnevezését, székhelyét, törzsszámát, bírósági, ill. cégbírósági bejegyzésének számát),
- az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi száma),
- a szerződő felek állampolgárságára vonatkozó nyilatkozatot,
- az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akarat nyilvánítását,
- az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését,
- a szerződéskötés helyét és idejét,
- több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, ill. a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon.
A szerződésben célszerű rögzíteni a vételár mellett a fizetés ütemezését, a teljes vételár kifizetésének határidejét, a birtokba adás időpontját, a vételárba beszámított, és az ingatlanban maradó tartozékokat és ingóságokat.
Mik az adásvételi szerződés formai követelményei?
A szerződés legyen írásban rögzítve és ügyvéd által ellenjegyezve illetve esetenként közjegyzői okiratba foglalva. Ezen kritériumok nélkül a Földhivatal elutasítja az adásvétel bejegyzését.
Mi a foglaló?
A foglaló a szerződést biztosító mellékkötelezettség, mely a szerződés beteljesedését szolgálja. A foglalót mindig a vevő adja. Fontos a szerződésben egyértelműen és pontosan megnevezni az átadott pénzösszeg foglaló jellegét. A foglalót a vételárba be kell számítani, ha a szerződést teljesítik. Ha a szerződés a vevő hibájából nem teljesedik be, az átadott foglalót elveszíti. Ha az eladó hibájából történik a szerződés meghiúsulása, akkor az eladó a kapott foglaló kétszeresét köteles megfizetni. Amennyiben a szerződés mindkét fél hibájából szűnik meg, vagy egyik fél sem felelős, vagy közös megegyezéssel bontják fel, akkor a foglaló visszajár. A foglaló mértékét a szerződő felek határozzák meg, de általában a vételár 5-20 %-a szokott lenni.20%-nál magasabb összegű foglaló esetén a foglalót elbukó fél bírósághoz fordulhat túlzott mértékű foglaló megállapítása és mérséklése érdekében, amit a bíróság feltehetően mérsékelni fog.
Mi az előleg?
Fontos a szerződésben pontosan meghatározni és egyértelműen, hogy mikor esik szó előlegről és mikor foglalóról. A foglalóval ellentétben az előleg nem szerződést biztosító mellékkötelezettség, hanem előrefizetés, mely jelképes értékű. Ha a szerződés megkötése meghiúsul, az előleg teljes összege visszajár.
Mi az a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezet elterjedt lakáshasználati forma, amelyet leggyakrabban az örökhagyó túlélő házastársa számára alapítanak törvény alapján, de a jogfenntartást lakhatásuk biztosítására az ingatlant ajándékozó szülők és azok az - elsősorban idősebb- volt főbérlők is alkalmazzák, akik ilyen módon vásárolták meg bérleményeiket gyermekük, unokájuk nevére az önkormányzatoktól. A lakástulajdonra vonatkozó haszonélvezet általában holtig tart, ha nem, akkor kikötik annak időtartamát.
A haszonélvezet tényét az ingatlan tulajdoni lapján fel kell tüntetni. A jog csak a haszonélvezőre vonatkozik, tehát nem örökölhető, és adható el. A haszonélvezeti jog ugyanakkor bizonyos tekintetben "erősebb", a tulajdonjognál: a tulajdonos ugyan eladhatja tulajdonát, de ha a haszonélvező nem mond le használati jogáról, akkor számára a korábbi feltételeket az új tulajdonosnak is biztosítania kell. A lakás havi fenntartási költségeit a haszonélvezőnek kell viselnie, de a házfelújítást, vagy egyéb, a társasházi tulajdont terhelő kiadást a tulajdonosnak kell megfizetnie.
Mi történik, ha haszonélvezeti jog van az ingatlanon?
Amennyiben az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, általában a haszonélvező is szerződő félként szerepel, aki ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról. Ilyenkor a tulajdonost állageladónak, a haszonélvezőt haszonélvezeti eladónak nevezzük. A haszonélvező egy vagyonértékű jogot ad el. Vigyázat! A lemondása nem szükséges a szerződés érvényességéhez, viszont akkor élete végéig használhatja, lakhat abban.
Mi az a jelzálog?
Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Semmis az a zálogszerződés, amely a jelzálogjog jogosultját a zálogtárgy birtoklására, használatára vagy hasznai szedésére jogosítja fel. Jelzálogjogot szerződéssel csak pénzben meghatározott követelés biztosítására lehet alapítani. Jelzálogot csak ötezer forint vagy ezt meghaladó összegű pénzbeli követelés biztosítására lehet alapítani. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Az ingatlan-nyilvántartásban a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, valamint azoknak a járulékoknak és költségeknek a mértékét, illetőleg keretét is fel kell tüntetni, amelyekre a jelzálogjog kiterjed. A jelzálogjoggal biztosított követelés csökkenése vagy megszűnése az ingatlan-nyilvántartásban levő bejegyzés tartalmára tekintet nélkül kihat a jelzálogjogra. Jogszabály meghatározhatja azokat a követeléseket, amelyeknek biztosítására a jelzálogjog a zálogtárgyat az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nélkül is terheli; az ilyen követeléseket a bejegyzett jelzálogjogokat megelőző sorrendben kell kielégíteni. Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkező követeléseket kívánnak jelzálogjoggal biztosítani, az ingatlan- nyilvántartásban a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget kell feltüntetni, amelyen belül a jelzálogjog a követeléseket biztosítja. Ha a jogviszonyba új kötelezett lép, a jelzálogjog a jogviszonyból korábban létrejött követeléseken felül azoknak a követeléseknek is biztosítékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új kötelezett terhére keletkeztek. A jelzálogjog a kötelezett tulajdonában álló, az ingatlan - nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlant, illetőleg az egész tulajdoni illetőséget terheli. Az elvált termésre a jelzálogjog nem terjed ki, kivéve, ha azt már az elválás előtt végrehajtás alá vonták. Ha a tulajdonos vagy harmadik személy a jelzálogjog tárgyának épségét veszélyezteti, a jelzálogjog jogosultja a veszélyeztető cselekmény eltiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését kérheti.
Mi történik, ha jelzálog van az ingatlanon?
Ha az ingatlant jelzálog terheli, az nem zárja ki az adásvételi szerződés érvényességét. A gyakorlat szerint az eladó vállalja, hogy bizonyos időn belül tehermentesíti, vagy a vevő az eljáró ügyvédnek adja át a tehermentesítéshez szükséges vételárrészt. Mindenképp a szerződésbe foglaljuk bele, hogy a terhek milyen összegűek és milyen módon, ki fogja teljesíteni őket.
Mivel tudom elkerülni, hogy csalás áldozatául essek?
- Válasszon egy megbízható jogi képviselőt!
- Mindent gondosan olvasson el!
- Járjon el gondosan és körültekintően!
-
Milyen szempontokat érdemes figyelembe a jogi képviselő megválasztásakor?
A megbízható jogi képviselet megválasztása módfelett fontos szempontnak tekintendő, mely nagyban hozzájárul a tulajdon zavartalan átruházásához. A vevőnek érdemes egy szerződésvázlatot íratnia egy általa megbízhatónak ítélt jogi képviselővel, vagy amennyiben az eladó jogi képviselője tenné ezt meg, érdemes azt egy saját képviselővel is átolvastatni. Javasolt olyan képviselőt választani, aki a tulajdon bejegyzésének ügyében is eljár esetleges későbbi problémák elkerülése végett.
Milyen elengedhetetlen dokumentumokra van szükség az adásvételi szerződés megkötéséhez?
A dokumentumok felülvizsgálása a 30 napnál nem öregebb tulajdoni lappal kezdődik, mely magába foglalja a tulajdonos nevét, a tulajdon pontos meghatározását, egyéb főbb adatokat, illetve a lehetséges terheket az ingatlanon. A maximális körültekintés érdekében a tulajdoni lapot érdemes a szerződés megkötésének napján ismét megtekinteni. (Ez az interneten lehívható.) A tulajdoni lap mellett az alapító okirat is fontos szerepet játszhat egy szerződés megkötése esetén, mely szintén fontos adatokat tartalmaz, és pontosan meghatározza, hogy mi tartozik a tulajdonhoz. A tulajdon átruházása kizárólag a bejegyzett tulajdonos jóváhagyásával lehetséges. A tulajdonos személyes adatait javasolt mélyrehatóan leellenőrizni.
A kész szerződést javasolt alaposan átolvasni, még akkor is, ha az nem különbözik a vázlattól a későbbi félreértések, valamint lehetséges elírások végett. Ezzel elkerülhetjük az évekig tartó pereskedést vagy a tulajdon esetleges elvesztését is.
Melyek az eladó kötelezettségei?
A tulajdonosnak kötelessége a vevőt minden a tulajdonnal kapcsolatos körülményről, illetve az esetleges jelzálogról tájékoztatni, valamint az ezt igazoló dokumentumokat bemutatni.
Amennyiben a tulajdonos nem tesz eleget ennek a követelménynek, a vevő kérheti a tulajdon árának csökkentését, a szerződés visszavonását, illetve kártérítést.
Amennyiben a vevő elmulasztja a földhivatallal való egyeztetést, nem jogosult kártérítésre.
Melyek a lehetséges terhek?
A tulajdoni lap részletes ellenőrzése kimagaslóan fontos, melyet érdemes hivatalos segítséggel átolvasni. Az eladónak kötelessége garantálni a tulajdon jogának átruházását, illetve annak teher alól való mentesítését.
Abban az esetben, ha valakinek van haszonélvezeti joga, lemondhat arról bizonyos ellenszolgáltatás fejében. A haszonélvező jóváhagyása azonban elengedhetetlen.