Energetikai tanúsítvány
Magyarországon 2009. január 1-jén lépett érvénybe az a rendelet (176/2008 Korm. rendelet), amely szerint az ingatlanokról energiafelhasználási jellemzőik alapján energiatanúsítványt kell készíteni. A tanúsítvány beszerzése ugyan kizárólag az értékesíteni kívánt ingatlanokat érinti, hamarosan azonban a bérbeadó ingatlanok esetében is szükséges lesz a tanúsítvány beszerzése, ezért nem árt tisztában lenni a részletekkel.
Mi az az energiatanúsítvány és mire jó?
Az energiatanúsítványt zöldkártyának vagy lakcímkének is nevezik, hiszen az ingatlannal kapcsolatos energetikai információkat tartalmazza. Részletes tájékoztatást ad azzal kapcsolatban, hogy mennyire gazdaságos az ingatlan fűtési, hűtési, használt meleg víz előállítási, szellőztetési és világítási célokra való felhasználás szempontjából, továbbá javaslatot tesz a megtakarítási lehetőségekre.
A tanúsítvány az adott épület energiafogyasztásának mértékét mutatja meg, összehasonlítva azt az ugyanolyan rendeltetésű és méretű új épületekre vonatkozó követelmények szerinti épület fogyasztásával. Ez a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed, hasonlóan a háztartási gépek energiafogyasztását mutató címkéhez.
Milyen esetekben nem szükséges energetikai tanúsítványt igényelni?
A használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén. Ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt. Ha a természetes személy nem tud eleget tenni a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek.
Milyen ingatlanokra nem kötelező a tanúsítvány?
Az 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű épületekre.
Az évente 4 hónapnál rövidebb használatra, vagy a legfeljebb 2 évi használatratervezett, illetve a hitéleti rendeltetésű épületekre
A jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre.
A mezőgazdasági rendeltetésű épületekre, műhelyekre és a sátorszerkezetekre.
Fontos lehet
Az adásvételi szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell annak rögzítését, hogy a jogszabály alapján kötelező-e az épületre a tanúsítványt elkészíttetni. Energetikai tanúsítványt minden adásvételi szerződés mellé be kell adni a földhivatalba, ezért érdemes 2-3 példányt kérni belőle. A bérbeadó ingatlanok esetében kizárólag 2015. december 31-e után kötött szerződéseknél szükséges mellékelnünk az energetikai tanúsítványt.
A Magyar Közlöny 2022. évi 136. számában megjelent jogszabály-módosítás (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 77/E. § (1) bek.; 315/2022. (VIII. 16)) meghosszabbította és 2024 júniusáig lehetővé tette az energetikai szempontból kevésbé korszerű lakóházak és egyéb épületek használatba vételét; tehát a közel nulla vagy annál kedvezőbb épületenergetikai előírásokat addig nem alkalmazzák, így nem kell legalább BB besorolással rendelkeznie a lakóépületnek a használatbavételhez.