A minimalizmus az 1960-as években vetette meg a lábát, mint irányzat. Lényege az egyszerűség értékelése, a funkcionalitás és a célirányosság szem előtt tartása. Bár a művészvilág egykoron egyértelműen ezt preferálta, a maximalizmus - a minimalizmus elutasítása - az utóbbi években sokak szimpátiáját elnyerte eklektikus kombinációival és túlzó stílusával. A két irányzat sok helyen versenyzik egymással fej fej mellett; így a képzőművészetben, a belsőépítészetben, vagy akár a divatban is. Most bemutatjuk a két irányzatot, hogy megismerhesse, melyik illik Önhöz igazán!
A minimalizmusról
A minimalizmus célja - művészetben és dizájnban egyaránt - az, hogy megszabaduljunk a feleslegtől, és csak az maradjon, ami igazán fontos. Az irányzat jellemzői a letisztult vonalak, üres terek, természetközeli textúrák, megfontolt díszítés és semleges színek, minták. A vizuális zaj hiánya a fókuszt a céltudatos elemekre tereli. A nem mindennapos használatú tárgyakat igyekszik elrejteni a tekintet elől, pont ezért a tér sokoldalú és könnyen formálható, és praktikus tárolási megoldásokban gondolkozik. A minimalizmus kulcsszavai a letisztultság, célirányosság és funkcionalitás. A minimalizmus követői nem a tárgyakban látják az értéket - helyette a teret alakítják úgy, hogy az általuk értékesnek ítélt dolgoknak jelentést biztosítson. Ennek fenntartása azonban folyamatos munkát igényel: például a nem viselt ruhák kiválogatását, a kinőtt gyermekjátékok szortírozását és a konyhaszekrények kacattalanítását.
A maximalizmusról
Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a maximalista ízlés a vizuális zsúfoltságot preferálja. A valóság az, hogy a maximalista tér érdekesebb, jobban megragadja a tekintetet. Dizájn-szempontból ez a stílus a merész színeket és bonyolult mintákat hasznosítja és kombinálja. A terek vibrálóbbak és több személyes jelentőséggel bíró tárgy található meg benne. Egy maximalista szoba - ha valódi maximalizmusról beszélhetünk - nem azt jelenti, hogy mindenhol van valami; pusztán annyit, hogy a jelenlévő, pásztázó tekintetet megakasztó tárgyak strategkius elhelyezésüknél fogva egy minden irányba szemlélődést inspiráló teret kreálnak. A kényelem az elsődleges cél, pont ezért jellemző a sok és sokféle ülőalkalmatosság az ilyen életterekre. A maximalizmus szépsége abban rejlik, hogy a túlzó kompozíciókban egymással szöges ellentétben álló elemek váratlan és pompás harmóniájára bukkanhatunk.
A maximalisták klasszikusan gyűjtők, kirakatba állított értékeiket pedig sokszor utazásaik során gyűjtötték össze. A rendszer és letisztultság helyett a forgatagban és a káoszban érzik otthon magukat, és imádják úgy kialakítani az életterüket, hogy abban életigenlőnek és csillogónak érezhessék magukat.
Ön melyik?
Mielőtt elkötelezné magát valamelyik irányzat mellett, segítünk Önnek ráébredni, hogy melyik csoportba is tartozik. Egyszerű kvízünk pár perc alatt segíthet kideríteni, hová húz a szíve. Mind az életvitelre, mind az ízlésre nézve meghatározó döntés ez!