November 11-én libát eszünk. A legtöbbünknek ennyi van meg a Márton-nappal kapcsolatban, de ki hibáztatna minket ezért? A libás fogások mennyeiek, így senki sem kérdezősködik, ha nem muszáj, csak élvezzük a lakomát. De mégis, miért eszünk libát ezen a napon? És ki az a Márton? Utánajártunk, hogy honnan ered a legízletesebb népszokásunk!
Ki Tours-i szent márton?
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományában, a Savaria nevű (mai Szombathely) településen született 316 környékén. A kis Márton a római császár katonájának fiaként pogány családba született, majd ő is katonának állt. A történet ott fordul izgalmasra, amikor egy hideg téli este Amiens városában járőrözve egy didergő koldusnak adta köpönyegének felét. Ezt követően még aznap éjjel álmában megjelent neki Jézus Krisztus, aki a koldus alakjában köszönte meg tettét. Onnantól kezdve a keresztény vallásnak és Istennek szentelte életét. Megkeresztelkedett, misszionáriusként pedig már élete során annyi jó cselekedetet hajtott végre, hogy püspökké akarták avatni. Márton azonban a monda szerint nem vágyott semmilyen hatalomra, így amikor küldöttek érkeztek hozzá, ő a libák óljában próbált elrejtőzni. A zavarodott ludak hangos gágogása leleplezte a bujkálót, így Mártont az akarata ellenére 371-ben a franciaországi Tours város püspökévé avatták. Életét ezt követően további csodák és jó tettek kísérték végig, mi pedig azóta büntetjük a libákat, amiért lebuktatták őt.
Márton-napi népszokások
Persze, nem ezért eszünk libát ezen a szép napon. November 11-e a római idők óta a paraszti év végét jelentette. Ilyenkor fejezték be az éves mezőgazdasági munkákat és vette kezdetét a téli pihenő időszak, amit ugye illett megünnepelni. Levágták az egész nyáron hizlalt libákat – a cselédek fizettség mellé gyakran libát kaptak ajándékba – és ezen a napon kóstolták meg először az újbort is. Miután ez a karácsonyt megelőző 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezen a napon rendszeresek voltak a vásárok, bálok és jóízű lakmározások. Nem sajnálták a jó falatokat, hiszen úgy tartották, ha bőségesen fogyasztanak, a következő évben is hasonlóan jó idényt zárhatnak. A népszokás szerint „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Ezért fogyasztunk ezen a napon előszeretettel sült libacombot párolt vörös káposztával, füstölt libamellel, kemencében sült libaszárnyakkal vagy libatepertővel. Ne felejtsük ki a libamájat sem, ami azon felül, hogy egy jellegzetes ételünk, közkedvelt ínyencségnek számít a mai napig.
Azt tudtad, hogy időjóslásra is kiváló ez a nap? Ha a Márton-napi liba mellcsontja fehér, akkor a tél havas és enyhe lesz, ha vörösesbarna, akkor hideg tél várható. De nem csak a csontból, hanem az aznapi időjárásból is lehet jósolni! Például, ha köd van, akkor enyhe, ha havazik (Márton fehér lovon jön), erős tél lesz, ha esik, akkor a fagy elviszi a termést. Ráadásul ezen a napon tilos volt mosni és teregetni is, mert ez a jószág pusztulását okozhatta.
Márton-nap európában
Német nyelvterületeken (Németország, Ausztria és Hollandia egyes részei) fáklyás felvonulásokat tartanak és Márton-tüzeket gyújtanak. Az egyházi ihletésű menetek célja, hogy a fény, ami a jó cselekedetet szimbolizálja, mindenkihez eljusson. Napjainkban főként már csak gyerekek vesznek részt ezeken, ők sötétedéskor a maguk készítette lampionjaikkal járják az utcákat és Márton napi dalokat énekelnek. A fáklyás menetet általában egy Szent Mártonnak öltözött lovas vezeti és gyakran műsor is a programok részét képezi, mely során általában a köpenyét megosztó Márton történetét mutatja be.
(Fotó: Michael Sondermann)
Belgium és Flandria egyes területein november 11-én a gyerekek ajándékot kapnak Szent Mártontól, ahogy nálunk a Mikulástól (Szent Miklós). Portugáliában azonban ez a nap nagyobb ünnep, mint talán bárhol máshol a világon. A családok és barátok összegyűlnek, hogy sült gesztenyét egyenek tradicionális portugál italokat, jeropigát (must és pálinka) és aguapét (víz és bor) igyanak. Itt úgy tartják, hogy Szent Márton a köpenye egyik felét egy koldusnak, a másikat pedig egy szegény embernek adományozta. Emiatt útja hátralévő részében nagy hideggel kellett volna dacolnia, de csodák csodájára a nap olyan erősen sütött, hogy az idő melegre fordult. Mivel ez novemberben igen szokatlan, isteni közbenjárásnak vették, így azóta, ha ezen a napon szép, napos idő van, azt Szent Márton nyaraként emlegetik.
Reméljük sikerült pár érdekességgel szolgálnunk és innentől te is igazi Márton-nap szakértő leszel!